|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 48 találat | lapozás: 1-30 | 31-48 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Benedek József 2000. február 1.Január folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetemen valamennyi karon új vezetőséget választottak, tanszékvezetőktől egész a dékánig. E művelet közben gondosan ügyeltek arra, hogy a vezető beosztásokban is arányos legyen a magyar tagozat. Ennek következtében 2 magyar dékán is van, egyikük a református, másikuk a római katolikus teológián. Ezen túl 8 dékán-helyettes és több magyar tudományos titkár is pozícióba került. - A BBTE 18 karából 13-on magyar nyelven is folyik tanítás. A BBTE szenátusa 101 tagból áll, a részaránynak megfelelően ebből 22-en magyarok. /Két dékán, nyolc dékán-helyettes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Jan. 31-én tartotta utolsó ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem régi szenátusa, amelyen jóváhagyták a kari választások eredményeit. A magyar tagozat vezetői közé a következők kerültek: a matematika- informatika kar dékán-helyettese dr. Kása Zoltán egyetemi tanár, a fizika karé dr. Nagy László docens, a kémia karé Bolla Csaba adjunktus, a biológia és geológia karé dr. Fodorpataki László adjunktus, a történelem és filozófia karé dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a földrajz karé dr. Benedek József adjunktus, a pszichológia és neveléstudományi karé dr. Szamosközi István docens, a politikatudományi karé dr. Cseke Péter docens, a vállalatvezetői (business) karé dr. Vorzsák Magdolna egyetemi tanár, a testnevelés és sportkaré Szatmári Lőrinc docens, a bölcsész kar kancellárja dr. Szilágyi N. Sándor adjunktus, a római katolikus teológia kar dékánja dr. Marton József egyetemi tanár, kancellárja Nóda Mózes adjunktus, a református teológia karon a dékán dr. Molnár János egyetemi tanár, kancellár dr. Buzogány Dezső docens. A magyar tagozat részéről a szenátusba a következő oktatók kerültek be: Kása Zoltán (matematika kar), dr. Néda Árpád docens (fizika kar), dr. Kékedy Nagy László adjunktus (kémia kar), dr. Fodorpataki László adjunktus (biológia kar), dr. Veres Károly docens (történelem kar), Imecs Zoltán adjunktus (földrajz kar), dr. Szamosközi István docens (pszichológia kar), dr. Cseke Péter docens (politikatudományi kar), dr. Horváth Andor docens (filológia kar), Szatmári Lőrinc docens (testnevelési kar), Nóda Mózes adjunktus (római-katolikus teológia), dr. Buzogány Dezső docens (református teológia). - A magyar hallgatókat az egyetem szenátusában hatan képviselik: Debrenti Attila (matematika kar), Pásztor Gyöngyi (történelem kar), Szigus Ildikó (pszichológia kar), Fóris Mónika (filológia kar), Tamási József Zsolt (római katolikus teológia) és Szilágyi Mónika (református teológia). - Emellett még két kollégium igazgatója is tagja a szenátusnak: dr. Pándi Gábor docens, a gyergyószentmiklósi kollégium igazgatója és dr. Domokos Ernő docens, a sepsiszentgyörgyi kollégium igazgatója. - Az egyetem szenátusa 101 tagú, ebből 22 személy magyar nemzetiségű. - A rektor-helyettesi tisztségre történő jelölést csak február 8-9-én ejtik meg a magyar tagozatok vezetői. /Magyar vezetőségi tagok a BBTE-n. Rektor-helyettest egy hét múlva jelölnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2001. június 29.Jún. 28- újabb együttműködési szerződést írtak alá a román és a magyar határrendészeti szervek Szatmárnémetiben. Egymásra utaltság jellemzi a román-magyar határszervek tevékenységét, mutatott rá a protokollum aláírásáról tartott sajtótájékoztatón Benedek József vezérőrnagy, sőt a magyar határrendészet parancsnoka azt sem titkolta, hogy az uniós csatlakozásért Magyarországnak egyre nagyobb szüksége van az erős román határvédelemre. Kollégája, Aurel Neagu dandártábornagy, a román határrendészet országos parancsnoka teljes együttműködési szándékáról biztosította a magyar felet. Bendek József elmondta: a magyar-ukrán határsáv megerősítését követően a jugoszláv után a román zöldhatár lett a közel-keleti embercsempészek leggyakrabban használt útvonala. Idegenrendészeti és bűnüldözési stratégián is dolgozik a két aláíró fél, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint közös akciók nyomán számoltak fel több csempészhálózatot. A teherforgalomnak a petei határátkelőn át való megindításával kapcsolatban Bendek József csak személyes véleményét tudta tolmácsolni, szerinte két éven belül megindulhatnak a 7,5 tonnánál is nehezebb kamionok. Aurel Neagu több átkelő megnyitását és jobb törvénykezést lát elkerülhetetlennek a kapcsolatok fejlesztése érdekében, sőt azt is kijelentette: a román szervek rövidesen nem azt fogják kutatni hogy a magyar parancsnokság egy tagja merre jár Románia területén, hiszen tudni fogják, hogy az a kötelességét teljesíti. /Princz Csaba: Újabb szerződést írt alá a magyar és a román határrendészet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 29./2001. augusztus 16.Aug. 14-én délután Marosvásárhelyen, a katolikus plébánia Deus Providebit Házában megnyílt az első marosvásárhelyi Bolyai János Alkotótábor. Csegzi Sándor alpolgármester bejelentette: a város vezetősége hagyományt akar teremteni ilyen téren, méltatva a jeles festőművész, Simon Endre kiváló szervezőmunkáját. A Bolyai-tematika nem kötelező, de a szervezők nagyon szeretnék, ha a két Bolyai alakját beépítenék a művészek alkotásaikba.. Jelen lesz: Marosvásárhelyről Hunyadi László, Horváth Ödön, Chira Adrian, Muresan Gheorghe és Pokornyi Attila; Budapestről Benedek József és Labancz Flóra; Vácról a lényegében székelyföldi-marosvásárhelyi Balázs Imre, Szovátáról Kúti Dénes, Székesfehérvárról az ugyancsak erdélyi Székely János Jenő, Veszprémből a szintén erdélyi származású Diénes Attila és nem utolsó sorban a csíkszeredai Gaál András. A két hetes tábort a helyi polgármesteri hivatalon kívül jelentős mértékben támogatta a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint marosvásárhelyi vállalatok, cégek. /(Máthé Éva): "Micsoda tábor!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./2002. október 7.Okt. 5-én harmadik alkalommal találkoztak Baróton az erdővidéki második világháborús frontharcosok és foglyok. A baróti református egyházközség szervezésében hagyományossá vált bajtársi összejövetelre közel háromszázan jöttek el, hogy a harctereken vagy fogolytáborokban életüket vesztett, illetve az évtizedek során azóta elhunyt társaikra emlékezzenek és emlékeztessenek. Boér Imre nyugalmazott tanár, volt frontszolgálatos a magyarhermányi katonák sorsát mutatta be, de szólt a gyimesi, csobánosi és Úz-völgyi véres csatákról is. Dr. Szőts Dániel nyugalmazott orvos, a frontharcosok sepsiszentgyörgyi elnöke az átélt borzalmakról beszélt. A frontszolgálatosok és a földvári foglyok nevében a nagybaconi Benedek József, az olaszteleki Bartha János, a bibarcfalvi Veress András, a bölöni Nagy Dénes, a köpeci Józsa Vilmos, a szárazajtai Nagy B. Imre szólt az emlékezőkhöz. /(hecser): Emlékezés igaz történetre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./2003. november 22.A régiókutatás elméletének és módszerének kérdésköréről szóló kétnapos konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. A nov. 21-én kezdődött rendezvény a Magyar Tudomány Napjához kötődik. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta: az erdélyi magyar tudományos társaság elnöksége elhatározta, hogy ezentúl a szervezet alapítónapja körül minden évben megszervezi a most második alkalommal megrendezett konferenciát. A tavalyi rendezvényhez viszonyítva változást jelent, hogy a konferenciát ezúttal kétnaposra tervezték. A tudományos ülésszak fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.A konferencián átadták az MTA által alapított Arany János-díjat is, amelyet a határon túli magyar kutatóknak ítélnek oda. Idén tudományos munkásságáért dr. Uray Zoltán kolozsvári biológust, rákkutatót tüntették ki az elismeréssel. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke a tudomány európai vonatkozású távlatait vázolta. Egyed Ákos Erdély történeti régióinak kutatásáról, Horváth Gyula, az MTA-Regionális Kutatások Központjának főigazgatója a magyarországi regionális tudományról értekezett. Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a regionális kutatási paradigmákról és régiósításról, Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a régiókutatás módszeréről, Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központ igazgatója a térinformatikáról mint a régiófejlesztés nélkülözhetetlen eszközéről, Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a népi kultúra táji tagoltságának kutatásáról Erdélyben és Moldovában, Balla Árpád főorvos az 1970-2002 közötti Hargita megye népmozgalmi adatairól, Csávossy György pedig az erdélyi borok tájiságáról értekezett. /Borbély Tamás: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Konferencia a régiókutatás időszerűségéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./2003. november 25.A régiókutatást választotta idén központi témául A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című konferencia megszervezésében, nov. 22-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Az általánosabb jellegű előadások meghallgatása után az EME öt szakosztályának ülésein hangzottak el előadások. A fórumon harminckilenc intézmény képviselői jelentek meg, Magyarországról is érkeztek előadók. Meskó Attila, a MTA főtitkárhelyettese szerint az eddig divatos fenntartható fejlődés kifejezést egyszerűen fenntarthatóságra kell módosítani, hiszen zárt rendszerről van szó, melyben a fejlődés nem csupán anyagi gyarapodást jelent. Egyed Ákos Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és Erdély történeti régióinak kutatása, Horváth Gyula, az MTA - Regionális Kutatások Központjának pécsi főigazgatója A regionális tudomány Magyarországon címmel tartott előadást. Regionális kutatási paradigmákról Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense értekezett. Pozsony Ferenc kronologikus sorrendben ismertette a népi kultúra kutatásának táji tagolódását Erdélyben és Moldvában, Balla Árpád székelyudvarhelyi gyermekgyógyász főorvos Hargita megye népmozgalmi adatait szemléltette. /Rostás-Péter Emese: A Magyar Tudomány napja Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2004. január 28.Huszonkét beszélgetés Erdélyből elszármazott művészekkel Nagy Miklós Kund Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2003/ című, a képzőművészekkel folytatott interjúsorozatának harmadik kötete. Az előszó címe: A kör bezárul. Tulajdonképpen a szerző három azonos című kötetére történik utalás, s ez a mostani azt a kört hivatott kiteljesíteni, amely marosvásárhelyi műterem-látogatással indul, majd az Erdély-szerte munkálkodó művészekkel készített interjúkkal folytatódik, s úgy tér vissza a forrásokhoz, hogy külföldre telepedett hazai képzőművészeket szólaltat meg. A kötetben megszólaltatottak kitelepedésük előtt is komoly művészi múlttal rendelkező, ismert és elismert alkotóknak számítottak. Nem egyértelműen sikertörténetek. Az alkalmazkodás, az érvényesülés, a küzdelem dokumentumai. "Ahogy lehunyom a szemem, Marosvásárhelyről álmodom" – vallja az egyik interjú-alany, "a mai napig az otthoni élményeimből táplálkozom" – nyilatkozza a másik. A névsor önmagáért beszél: Árkossy István festőművész (Budapest), Balázs Imre festőművész (Vác), Bardocz Barna ötvösművész (Győr), Benedek József szobrászművész (Budapest), Borgó György Csaba festőművész (Százhalombatta), Damó István grafikusművész (Kecskemét), Deák Ferenc grafikusművész (Szeged), Deák Beke Éva textilművész (Szeged), Diénes Attila szobrászművész (Magyarpolány), Elekes Károly grafikusművész (Budapest), Katona Szabó Erzsébet textilművész (Gödöllő), Kiss Miklós üvegművész (Ajka), Kopacz Mária festőművész (Szentendre), Krizbai Sándor festőművész (Szentendre), Márkos András festőművész (Loeneberg), Paulovics László festőművész (Iserlohn-Barendorf), Péterfy László szobrászművész (Budapest), Szervátiusz Tibor szobrászművész (Budapest), Székely János Jenő szobrászművész (Székesfehérvár), Szilágyi Varga Zoltán grafikusművész (Kecskemét), Tamás Anna textilművész (New York), Tóth László festőművész (München). /N. J.: Műteremről műteremre Nagy Miklós Kund kalauzolásával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2004. március 20.Benedek Józsefet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) dékán-helyettesét választották márc. 19-én a Kolozsvári Magyar Tudományos Intézet (KMTI) elnökévé. Az intézet közgyűlésének döntése értelmében különböző tudományos területtel foglalkozó, egyetemi háttérintézmények által alapított KMTI alelnöki tisztségét Pozsony Ferenc néprajzkutató tölti be. Veres Valér, a kolozsvári magyar nyelvű állami felsőoktatást szinte teljes mértékben képviselő intézet igazgatója elmondta: a közgyűlésen javaslatokat tettek az Iskola Alapítvány által elkészített, szakkollégiumok létrehozására és oktatói lakások építésére vonatkozó terv véglegesítésére. A február elején létrejött intézet egyebek között az egyetemisták lakásgondjait akarja megoldani, mivel Kolozsváron tíz magyarul tanuló diák közül csupán egy-kettő jogosult kollégiumi helyre. Az intézet az eddiginél hatékonyabban szeretné vállalni az egyetemi oktatók és kutatók munkájának megszervezését, emellett az erdélyi magyar felsőoktatás körülményeinek javítását is célul tűzte ki. A kolozsvári intézmény létrejöttét a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány ihlette, amely a székely városban működő egyetemekhez kapcsolódó háttérintézményeket fogja össze. Marosvásárhelyen tavaly októberben avattak fel egy szakkollégiumot és egy orvosi szakkönyvtárat, amelyet az alapítvány működtet. A közgyűlés után a KMTI tagjai Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Kötő Józseffel, az RMDSZ oktatási és egyházi kérdésekért felelős ügyvezető alelnökével találkoztak. /(borbély): Új vezetőség a Kolozsvári Magyar Tudományos Intézetnél. Markó: Helyre kell állítani a megbomlani látszó konszenzust a magyar karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./2005. szeptember 17.Szeptember 16-án kezdődött a magyar professzorok világtalálkozója Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE új épületében. Több mint 60 előadás hangzik el a találkozón. – E jelentős megvalósításra szeretnénk felhívni a figyelmet, s lehetőséget teremteni a 15 országból érkezett több mint 20 rektornak és professzortársaiknak, hogy előadják, ami a legérdekesebb lehet a hallgatóságnak, majd közösen ajánlást fogalmazzunk meg a magyar kormánynak – hangsúlyozta Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke. Megvitatják a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét, ugyanúgy a Kárpát-medencei orvos- és állatorvos szakember-utánpótlás gondjait is. Kecskés Mihály elnök beszámolt a 26 országból 750 tagot számláló Magyar Professzorok Világtanácsának munkájáról, amelynek során kiemelt feladatként kezelik az anyanyelv, a környezetvédelem valamint az informatika témakörét. A Magyar Professzorok Világtanácsa szívügyének tekinti a Kárpát-medencei magyar professzorok támogatását, akiket minden találkozón vendégül látnak. Miklós László professzor, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere a tudat fejlesztésének fontosságára építette előadását. Beszédének végén a szerkesztésében megjelent Szlovákia tájatlaszát nyújtotta át a marosvásárhelyi kar dékánjának, Hollanda Dénesnek. A magyarországi felsőoktatási reformról nyújtott átfogó képet Mang Béla professzor, a budapesti Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, aki többek között a kétciklusú képzésre való áttérés nehézségeiről és a magántőke bevonásával megvalósított fejlesztésről szólt. Magyarországon 421.520 egyetemi index van kézben, ami azt jelenti, hogy a 18-25 év közötti korosztály 42-44 százaléka folytatja tanulmányait a felsőoktatásban. A négy éve megnyílt Sapientia előtt álló feladatokat ismertette Szilágyi Pál, az egyetem rektora, majd Hollanda professzor szólt arról az erőfeszítésről, amelynek nyomán a marosvásárhelyi műszaki egyetem felépült. Idén 45 szakon indul magyar nyelvű alapképzés a Babes-Bolyai Egyetemen, ahol 10.124 magyar hallgatót iskoláztak be – hangzott el Benedek Józsefnek a Babes-Bolyai Egyetemen történt szerkezeti változásáról szóló előadásában. Hét egyetemi tanárnak nyújtották át a Magyar Professzorok Világtanácsának kitüntetéseit (Szilágyi Pál, Hollanda Dénes, Geréb Zsolt, Rácz Olivér, Éva Erzsébet, Fekete László, Varga Zoltán), majd aláírták a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara és a Professzorok Világtanácsa közötti együttműködési megállapodást. /Bodolai Gyöngyi: Magyar nyelvű felsőoktatás a Kárpát-medencében. Professzorok világtalálkozója a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./2005. november 29.Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005 az első kettős, összevont kötet. A több mint 800 oldalas évkönyv az ötödik a sorozatban. Két év gazdasági és társadalmi jelenségeit tárgyalja. A könyv 5 nagy fejezetre tagolódik. Az első fejezet címe: A demokrácia útján. A tanulmányok olyan kérdéseket tárgyalnak, mint például a kisebbségi törvény tervezete. Az Operatív Tanács működése (1993–2005). A második része a könyvnek adatokat és folyamatokat vizsgál. Ebben a fejezetben szerepel Benedek József A régiókutatás és a régióalkotás dilemmái című tanulmánya. Szabó László az állam és az egyházak közötti viszonyról ír. A harmadik fejezetben a Nyelvünkben élünk gyűjtőcím a felsőoktatás kérdéseit tárgyalja. Salat Levente Dokumentumok a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának történetéből, valamint Péntek János és Máthé Dénes Egyetemi oktatásunk jövőjéről című tanulmánya. A negyedik fejezet az Esetek és kérdések címet viseli, az ötödik pedig: Kronológiák, dokumentumok. /Csomafáy Ferenc: Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 29./2006. október 12.Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában rendhagyó tárlatnyitó volt. A három budapesti művész – Benedek József, Ferenczi Károly és B. Laborcz Flóra – maga vezette fel munkáit a teremről teremre végigvonuló közönségnek. Szobrászati, grafikai anyag volt látható. Mindhárman itthon vannak a városban. Benedek József szobrászművész munkásságát már akkor sokan ismerték, amikor áttelepült az anyaországba. Sokszor állított ki ezekben a termekben. Felesége, a szintén szobrász és egyben ötvös B. Laborcz Flóra budapesti ugyan, de az édesanyja Erdélyben született. A harmadik vendégművész, aki grafikáit, kerámiáit állította ki, Marosvásárhely szülötte. /Nagy Miklós Kund: Időfolyamatok a kiállítóteremben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./2006. november 29.Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2006. november 30.Rendkívüli ülésen tárgyalt november 29-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatvezetőinek tanácsa. Ennek tagjai mind a kari, mind a tanszéki vezetők. A napirenden a Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédekkel kapcsolatos helyzet volt. A gyűlés elején a két magyar rektor-helyettes, Nagy László és Salat Levente bejelentette lemondását. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a dékán-helyettesek és más vezető beosztású oktatók lemondásáról nem döntenek, ezt az érintettek egyéni megítélésére bízzák. Azt szeretnék, ha erről mindenki a saját tanszékén belül egyeztetne. A tömeges lemondást nem javasolják, mivel nem céljuk a magyar oktatás megbénítása. Azt sem szeretnék, hogy akár a diákok, akár a többi magyar oktató úgy érezze: cserben hagyták őket. A korábban leköszönő Egyed Emese után másodikként Sárkány Kiss Endre biológus docens is lemondott szenátusi tisztségéről. Megalakult egy öttagú, úgynevezett ideiglenes bizottság. Ennek a hivatalos megbízás nélküli testületnek feladata a magyar oktatás napi problémáinak a rendezése és a magyar tagozat közgyűlésének a közeljövőbeni összehívása. A bizottság tagjai: Benedek József, Magyari Tivadar (aki a testület szóvivője), Veress Károly, Ionescu Klára és Vincze Mária. Közben továbbra is számos, Hantz Pétert és Kovács Lehelt támogató nyilatkozat, állásfoglalás látott napvilágot. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elítéli és felháborítónak tartja a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségének döntését, amellyel a BKB két alelnökét eltávolította az oktatók sorából. Közleményük szerint az egyetem rektorának és szenátusának magatartása ellentétben áll a szabad véleménynyilvánítás szellemével. November 29-én a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester azt nyilatkozta, hogy felkéri Hantz Pétert és Kovács Lehelt, legyenek az általa vezetett szervezet jelöltjei a tavaszi europarlamenti választásokon. A két tanársegéd elhatárolódott az ajánlattól. Egyikük sem kíván politikai pályára lépni, sem az europarlamenti választásokon indulni. November 29-én az Európai Parlamentben több alkalommal is szóba került a BBTE-botrány. A magyar EP-képviselők közös nyilatkozatot fogalmaztak, a Moscovici-jelentés vitájának alkalmából pedig a plénum előtt is szóvá tették az ügyet. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lemondott a két magyar rektor-helyettes. Összehívják a magyar tagozat közgyűlését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2006. december 4.Csak akkor vállalná el a rektor-helyettesi tisztséget, ha hatáskörében a magyar tagozat elsődleges legyen, mert eddig csak másodlagos volt, nyilatkozta Magyari Tivadar egyetemi docens, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Szociológia Tanszékének magyar tagozati dékán-helyettese. Magyari mellett többen esélyesek erre a székre, mivel a szenátus tagjai közül bárki megválasztható erre a funkcióra. Magyari Benedek Józsefet vagy Veress Károlyt is esélyesként nevezte meg a rektor-helyettesi állásra. Salat Levente és Nagy László rektor-helyettesek a múlt héten jelentették be lemondásukat a BBTE vezetőségében betöltött funkciójukról, tiltakozásként Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktusok kizárása miatt. Időközben megalakult a magyar tagozat öttagú vezetőtanácsa is, melynek tagjai, Benedek József, Magyari Tivadar, Veress Károly, Ionescu Klára és Vincze Mária december 6-án ülnek össze többek között azért, hogy megkezdjék az alapszabályzat tárgyalását. Az öttagú bizottság megalakulását Nicolae Bocsan rektor is tudomásul vette, emellett a magyar oktatók támogatását is élvezi. Hantz Péter és Kovács Lehel oktatók munkaviszonyának a felbontását több tudományos vagy politikai csoport is felháborodással fogadta. „Úgy véljük, ezúttal mégegyszer bebizonyosodott, hogy teljes mértékben indokolt a magyar nyelvű állami felső oktatás igénye, beleértve az önálló intézményekhez való jogot” – áll az RMDSZ Operatív Tanácsának közleményében. Neves erdélyi akadémikusok szerint a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg a BBTE-n, egyúttal a két adjunktus kizárásáról szóló határozat hatályon kívül helyezését kérték. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Románia képviselőházának elnökét, Bogdan Olteanut kérte meg, járjon közbe a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet rendezéséért. „Noha a két oktató módszerei és eljárásai valóban vitathatóak, a döntés és annak indoklása az egyetem falain belül és kívül egyaránt megdöbbenést keltett” – tartalmazza Szili levele. Az Európai Parlament magyar néppárti, szocialista és liberális delegációja ultimátumot adott a BBTE-nek: „Kezdeményezzük, hogy a kinevezését követően a soknyelvűségért felelős biztos haladéktalanul vizsgálja ki a történteket. Amennyiben egy hónapon belül ezek nem teljesülnek, a magyar EP-képviselők minden európai fórumot fel fognak használni, hogy a többnyelvűséget biztosítsák” a BBTE-n. /Mihály László: Rektorhelyettes kerestetik a BBTE-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4/2006. december 5.Aláírta az egyetlen ellenőrzéssel történő román–magyar határátkelésre vonatkozó egyezményt Nelu Pop, a román határőrség főfelügyelője és Benedek József, a magyar Határőrség Országos Parancsnokságának vezetője december 4-én Szatmárnémetiben. /Fülöp Noémi: Csak egy vámvizsgálat. Szatmárnémeti – aláírták az egyezményt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./2007. január 20.A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatvezetőinek tanácsa Magyari Tivadar docenst jelöli az egyetem magyar tagozatvezető rektor-helyettesének a november végén lemondott Salat Levente helyébe. Úgy határoztak, hogy most csak a magyar tagozatvezető rektor-helyettes személyét jelölik, a másik prorektori tisztség betöltésére még várni kell. A tanács január 19-i ülésén 3 tartózkodással szavazta meg Magyari jelölését. Az ülésen nem vett részt a testület legidősebb tagja, Sárkány Kiss Endre. A biológus docens elmondta: tiltakozik az eljárás ellen, ezért még az ülésen való jelenlétével sem akarja legitimálni azt. Úgy véli: a magyar oktatók többsége nem támogatja az új rektor-helyettesek jelölését, mivel a rektor továbbra sem tárgyal a fontosnak ítélt kérdésekről. Nicolae Bocsan nemrég ugyanis „visszadobta a labdát” kijelentve: csak az új rektor-helyettesekkel hajlandó tárgyalni. Ugyanakkor – bizonyos források szerint – az Akadémiai Tanács elnöke, Andrei Marga kijelentette, hogy Benedek József, Veress Károly és Magyari Tivadar az a három személy, akit szívesen látna a rektor-helyettesi tisztségben. Sárkány kijelentette: a magyar tagozatvezetők döntése és az új tisztségviselők személye az ülés előtt borítékolható volt. A döntést jóvá kell hagynia a BBTE szenátusának is. Magyari Tivadar 39 éves, szociológus, a BBTE-n tanult. Tizenhárom éve dolgozik az egyetemen, a társadalomkutatási módszerekkel és a médiatudománnyal kapcsolatos tárgyakat tanítja. Hat éve a Szociológia Tanszék magyar tagozatának felelőse, két éve a Szociológia és Szociálismunkás Kar magyar ügyekkel foglalkozó dékán-helyettese. /Új magyar rektor-helyettes. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./2007. február 2.A társadalomkutatás Kolozsvár esetében is megkísérelte feltérképezni és modellezni az elmúlt periódusra jellemző hatásokat és következményeit. Ezekről a kérdésekről beszélgetett 2006 legvégén egy Szociológia Nyílt Est keretében szervezett kerekasztal alkalmával Benedek József humángeográfus, Macalik Arnold építész, Pásztor Gyöngyi városszociológus, Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató, akik idevágó kutatásaik eredményeit összegezték. A vitát Péter László szociológus moderálta. A vizsgálódások egyik iránya Kolozsvár népességszerkezetére, valamint térszerkezetére vonatkozik. A magyarok aránya a tágabban értelmezett Belvárosban, illetve a Belvároshoz közel eső háznegyedekben (Bulgária telep, Fellegvár) magasabb, mint a 19 százalékos városi átlag, illetve kisebb a kommunizmus éveiben felépített tömbház-negyedekben, azonban inkább szétszórt a városi térben és már nem beszélhetünk domináns magyar városrészekről. Kolozsvár esetében is láthatók a negatív folyamatok, amelyek szegregációra utalnak. Exkluzív elit negyedekké válik az Attila út környéke, a Dónát út, valamint a Györgyfalvi negyed házakkal beépített része, illetve az olyan újonnan megjelent villanegyedek mint Európa, Borháncs vagy Mező utca. Ezzel párhuzamosan a szegénység is egyre jobban láthatóvá válik a régi ház-negyedekben (Irisz negyed, Nyárfasor), mind pedig a túlnépesedett a lakótelepek eldugottabb részein. Példaként említhető a monostori a Gorbó- és a Mehedinti utcák környéke vagy a Marasti negyedbeli „Gödör”, ahol többségben elsőgenerációs városlakók élnek. Érdekes a Belváros funkcióváltása, a lakófunkció visszaszorulása elsősorban a szolgáltató funkció javára. 1992 és 2002 között a város közel tízezer lakost vesztett el, ez a tendencia erősödni látszik. /Pásztor Gyöngyi, Péter László: Kolozsvár – honnan, merre, mitől? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2007. július 28.Megalakult Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagjai az MTA romániai külső tagjai és a megválasztott köztestületi tagok. Jelenleg 392 romániai tagja van az MTA külső köztestületének. A 2007. júniusában lezajlott belső választások során a romániai köztestület megválasztotta a hat tudományterület 5–5 képviselőjét. Hozzájuk csatlakozik az MTA 17 romániai külső tagja, és együtt alkotják a 47 tagú Kolozsvári Akadémiai Bizottságot. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tagsága az ősz folyamán megválasztja elnökét és alelnökeit. A KAB tagjai: A) Az MTA romániai külső tagjai: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Néda Zoltán, Németh Sándor, Péntek János, Péter Mihály Heinrich, Toró Tibor, Uray Zoltán. B) A megválasztott köztestületi tagok tudományterületek szerint: I. Bölcsészettudományok: Dávid Gyula, Kovács András, Egyed Emese, Keszeg Vilmos, Pál Judit. II. Társadalomtudományok: Bíró A. Zoltán, Rostás Zoltán, Salat Zakariás Levente, Benedek József, Vincze Mária. III. Orvosi tudományok: Kun Imre, Egyed-Zsigmond Imre, Szilágyi Tibor, Kovács Dezső, Jung János. IV. Műszaki tudományok: Dávid László, Csibi Vencel-József, Bitay Enikő, Köllő Gábor, Preitl István György. V. Természettudományok: Kása Zoltán, Szilágyi Pál, Paizs Csaba, Lingvay József, Fodorpataki László. VI. Agrártudományok: Csedő Károly, Tiboldi István, Wagner István, Márkus István, Bedő Imre. /Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz/Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./2007. december 17.Andrei Marga ismét rektor lesz a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), miután egyedül ő nyújtotta be a rektorjelöltséghez szükséges iratokat. Nicolae Bocsan jelenlegi rektor nem indul a választáson. Marga Bocsan előtt betöltött már két rektori mandátumot. A magyar tagozat felelős rektor-helyettesi tisztségre Magyari Tivadar jelenlegi rektor-helyettes pályázik. Az eddig lezajlott választásokról Magyari Tivadar elmondta: a legtöbb tanszéken és karon jelentős mértékű fiatalítás történt a vezető funkciót betöltő magyar oktatók körében. A karokon legnagyobb funkciót betöltő magyar dékán-helyettesek: matematika és informatika: Soós Anna; fizika: Nagy László; kémia: Majdik Kornélia; biológia: Forrai Ferenc; közgazdaságtan: Juhász Jácint; történelem: Fogarasi Rüsz Enikő; szociológia: Magyari Tivadar; politológia, kommunikáció és újságírás: Salat Levente; földrajz: Benedek József; színház: Hatházy András; pszichológia és neveléstudomány: Fóris-Ferenczi Rita, bölcsészkar: Pozsony Ferenc. A református vallástanárképző karon Buzogány Dezső, a római katolikusoknál pedig Nóda Mózes lett a dékán. /Borbély Tamás: Várhatóan Andrei Marga lesz a BBTE rektora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./2007. december 18.Továbbra is Magyari Tivadar vezetheti a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatát, ha a tagozat vezetőtanácsának döntéseit az egyetem szenátusa is megerősíti. A szociológus 2007 februárjában került a Salat Levente politológus lemondásával megüresedett tagozatvezető rektor-helyettesi tisztségbe. A december 17-i szavazáson egyedüli jelöltként méretkezett meg. Magyari az ötven leadott szavazat közül 39-et kapott. Változás történt a magyar tagozatnak járó másik rektor-helyettesi poszton. Erre a tisztségre a testület Márkus András matematikust, az algebra tanszék vezetőjét választotta. A tisztségből leköszönő Nagy László fizikust a vezetőtanács az akadémiai tanács alelnöki teendőinek ellátásával bízta meg. Szamosközi István pszichológus neve, aki korábban viselte e tisztséget, el sem hangzott a gyűlésen. A magyar tagozatnak járó akadémiai tanácsi tagságra kellett két jelölt közül választania a testületnek. Pozsony Ferenc néprajzkutató és Benedek József versenyét az utóbbi nyerte. A döntéseket egyébként egy olyan testület hozta, amelynek létét hivatalosan nem ismerte el az egyetem szenátusa. Magyari Tivadar ennek ellenére bizakodónak mutatkozott a döntések szenátusi elismertetése tekintetében. „Nem volt még példa rá az egyetemen, hogy a magyar tagozat által jelölt vezetőket akár tanszéki, akár kari, akár egyetemi szinten ne fogadták volna el a román kollégák. Ráadásul Andrei Marga rektorjelölt is azt ígérte, akárkit választanak a magyar oktatók, elfogadja a döntésüket” – nyilatkozta Magyari. /Gazda Árpád: Bizalom Magyarinak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./ A 61 éves Andrei Marga professzor 1993 és 2004 között két alkalommal vállalt mandátumot a BBTE élén, 1997–2000 között pedig oktatásügyi miniszterként tevékenykedett. 2004 óta az Akadémiai Tanács elnöki tisztségét tölti be. /Nánó Csaba, Pásztor Krisztina: Marga, a nagy visszatérő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2008. január 3.Andrei Marga egykori rektor újabb mandátumot nyert a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektorválasztó szenátusi ülésén. A következő négy évre Magyari Tivadar rektor-helyettes, magyartagozat-vezető megmarad tisztségében. Magyari az ülés után elmondta, a magyar tagozat vezetőit egyhangúlag választották meg. A másik rektor-helyettes a magyar tagozat részéről Márkus András matematikus. Az Akadémiai Tanács alelnöke Nagy László fizikus lett, aki mostanáig az egyetem egyik rektor-helyettese volt. Benedek József történész az Akadémiai Tanács tagja lesz a következő négy évben. Újdonságnak számít, hogy Marga javaslatára hatról kilencre bővítették a rektor-helyettesi tisztségek számát, s az egyik újonnan létrehozott funkciót Szamosközi István pszichológus tölti be. Magyari Tivadar nyilatkozatában hangsúlyozta, a következő négy évben meg kell találni a megoldást a magyar tagozat szakmai-tannyelvi önállóságára. Ennek elmaradásáért azonban ő nem vállal felelősséget. Az új rektor támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a kisebb létszámú, ezért könnyebben tanítható magyar évfolyamok esetében azt szolgálják, hogy a diákokkal több kérdésben személyesebben foglalkozzanak. Magyari a magyar tagozat alapszabályzata módosítását kezdeményezte, és megbeszélte az új rektorral, hogy a Chartát is olyan értelemben kell módosítani, hogy alapdokumentumként garantálja a szakmai alapú önállóságot. A BBTE-n jelenleg 7200 magyar diák tanul anyanyelvén, ők az egyetem diáklétszámának a 27 százalékát teszik ki. A Margával folytatott megbeszéléseken a felek egyetértettek abban, hogy a magyar tagozat sokat fejlődött, de orvosolni kell a lemaradást az oktatói létszám tekintetében, különösen bizonyos karokon, illetve a vidéki tagozatokon és a magyar tanítóképzőkön. Megteszik az utolsó lépéseket is, hogy a magyar nyelven oktatott tantárgyak teljes körűek legyenek az 59 szakon. /Pásztor Krisztina: Új-régi vezetőség a BBTE-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./2008. február 6.A minőségi oktatás érdekében a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) csökkenteni szeretné a diákok számát – nyilatkozta Paul Serban Agachi professzor. A BBTE szenátusi ülésén 2007. december 30-án megválasztották az egyetemi rektori hivatal és akadémiai bizottság új vezetőit. Az akadémiai bizottság elnökévé Paul Serban Agachit választották. A bizottság alelnöke és magyar oktatásért felelős képviselője Nagy László lett, a további négy tag között egy magyar van: Benedek József. /Duka Annamária, Márk Boglárka: Minőségi oktatást akar a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./2008. december 16.A teret díszíti két szobor a Bolyai Alkotótáborban született munkák közül. December 15-én Benedek József marosvásárhelyi származású, Budapesten élő szobrászművész és Gheorghe Muresan szobrait avatták fel Marosvásárhelyen, a megyei kórház előtti parkban. A Bolyai János születésnapjára időzített rendezvényen elhangzott, hogy ezzel Marosvásárhely is megtette az első lépést, ami a szoborállítást illeti Európa felé: nem lovasszobrot állít, nem hadvezérek mellszobrait, hanem olyan jelképes formákat, amelyek a művészetről szólnak. Két modern szobor: Benedek Forrás és Muresan A geométer trónusa című munkája. /A. E. : Európai szobrok egy európai városban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ „A szobrom borszéki travertinből készült – ez az anyag majdnem márványkeménységű. A mű a felfelé törekvést szimbolizálja, a függőleges oszlopok kapcsolódnak Bolyai János paralelláihoz: a szobor két figurája egymás körül tekergőzik, és valahol a végtelenben találkoznak” – mutatta be művét Benedek József szobrászművész. Gheorghe Muresan marosvásárhelyi alkotó egy hatalmas karosszéket faragott, ezzel a „monumentális alakzattal a mértantudós előtt is tiszteleghetek, hiszen lényegében a Teremtő is mértantudós” – mesélte a művész. /Máthé Éva: Karosszék és találkozás travertinből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./2009. június 12.Dél-Erdély és a Bánság természeti, gazdasági és szociális környezetét mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának A Kárpát-medence régiói monográfiasorozatában idén megjelent, kilencedik kötete. A kiadvány felvázolja az elmúlt másfél évszázad történelmi folyamatait, kitér többek között a térség népességére, településrendszerére, térszerkezeti egységeire, illetve az egészségügyi ellátási rendszerre. A 29 szerző tanulmányát tartalmazó Dél-Erdély és Bánság című kötetet június 11-én a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) székházában Horváth Gyula egyetemi tanár, a könyv szerkesztője és Péntek János akadémikus, a vaskos munka lektorálója mutatta be, a moderátor szerepét Benedek József professzor töltötte be. A Kárpát-medence régiói című sorozat célja, hogy bemutassa a magyarországi és határon túli régiók, így többek között a Vajdaság, Erdély és Kárpátalja gazdasági, társadalmi, települési és természeti állapotát, értékelve a különböző változásokat. Eddig nyolc kötet látott napvilágot, amelyek közül szintén Horváth Gyula szerkesztette a monográfiasorozat első, Székelyföldről, és negyedik, Északnyugat-Erdélyről szóló részét. A most bemutatott kötet szerzői között van Bakk Miklós, Vincze Mária, Nagy Egon, Veres Valér, Benedek József és Bodó Barna. A 29 szerző többnyire a Kolozsvári Egyetemi Intézet kutatója, egyetemi tanárok és doktoranduszok egyaránt vannak közöttük. A kötetet lektoráló Péntek János elmondta, egyfajta bizonytalanságot érzett a szaknyelvi terminológia tekintetében, ami annak tulajdonítható, hogy az idősebb kutatók eddig „legkevésbé” magyar nyelven publikálhattak, a fiatalok szövegein pedig a gyakorlat hiánya érződik. A Kárpát-medence régiói című sorozatot 14 kötetesre tervezték, már folyamatban van a Dél-Alföldről szóló, tizedik kötet szerkesztése, a további kiadványok Kárpátalját, a Közép-Dunántúlt, Észak-Magyarországot, Szlavóniát és a Muravidéket mutatják be. /Ferencz Zsolt: Dél-Erdély és Bánság: tudományos munkát segítő kiadvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./2009. december 12.Bolyai János születésére emlékezve december 16-án újabb emlékművet avatnak Marosvásárhelyen. Az emlékmű a Bolyai Alkotótáborban készült 2001-2002-ben, Dienes Attila szobrászművész alkotása, a Hiperbolikus napóra. A Bolyai Alkotótábort 2001-ben, Bolyai János születésének 200. évfordulójára emlékezve, a Bolyai-emlékév keretében, Csegzi Sándor alpolgármester kezdeményezésére indítottak, teret biztosítva különböző műfajokban dolgozó művészeknek. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Marosvásárhelyi Fiókszervezete szervezésében meghirdetett pályázat keretében Horváth Sándor matematikus terve alapján készítették el 2002. december 15-re az első emlékművet, a Pszeudoszferát, amely a megemlékezést akkor ünnepélyessé tette. Ez az első matematikai szobor azóta is élő emlékműként vonzza az érdeklődőket. Tavaly, ugyancsak december 15-én került sor újabb két szobor /Muresan Gheorghe A geométer trónusa és Benedek József Forrás című munkái/ avatására, a megyei kórház előtti parkban. /Csegzi Magdolna, a Bolyai Alkotótábor szervezője: A negyedik emlékmű a Bolyai Alkotótábor munkáiból. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./2010. április 15.„Az MTA romániai területi bizottságaként működik”Nagyvárad – Nagyváradon tartotta első határon túli kihelyezett ülését a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdasági- és Jogtudományi Osztálya. A rendezvény partnerszervezője a Kolozsvári Akadémia Bizottság volt. Ez alkalomból exkluzív interjút adott az erdon.ro-nak dr. Péntek János nyelvész-professzor, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) vezetője, az Erdélyi Múzeum Egyesület egyik alelnöke. – Hány romániai tagja van a Magyar Tudományos Akadémiának? – Több mint negyven-ötven éves története van annak, hogy Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia öt területi bizottságban szerveződik, természetesen azon kivül, hogy léteznek az akadémia osztályok, és maga az MTA Budapesten. 1990 után lényeges változások történtek a tudománypolitikában is, és ennek a stratégiának az egyik fontos része az volt, hogy az Akadémia tagokat választott a határon túli területekről is, akik az MTA-nak a külső tagjai lettek. Ez volt tehát az egyik lépés, ami jelenleg számunkra azt jelenti, hogy innen, Romániából a Magyar Tudományos Akadémiának tizenöt tagja van. Május első hetében lesz a következő tagválasztás, valószínűleg bővülni fog ez a keret. 1993-ben létrehozták ugyanakkor az MTA köztestületét, ennek munkájában azok a személyek vesznek részt, akik tudományos fokozattal rendelkeznek, vagyis tudományos címük vagy doktori fokozatuk van. 2000-ben ezt is kiterjesztették az egész Kárpát-medencére. – Mikor jött létre a Kolozsvári Akadémiai Bizottság? – 2007-ben döntötte el az Akadémia azt, hogy területi bizottságot hoz létre Romániában, melynek központja Kolozsváron lesz. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tehát a Magyar Tudományos Akadémia romániai területi bizottsága, így is szerepel az akadémiai törvényben, hogy működési területe Románia. Ugyan regionális munkabizottságunk működik Bukarestben, Temesváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen is, de a központunk a kincses városban van. Az elnevezés is Kolozsvárhoz kapcsolódik. Ennek hátterében az említett tizenöt akadémikus áll, akik tagjai az Akadémiának. Az MTA-nak ugyanakkor közel hatszáz köztestületi tagja van Romániából. Ők olyan személyek, akik tudományos fokozattal rendelkeznek, és csatlakoztak a Magyar Akadémiához, olyan értelemben, hogy magyar témával foglalkoznak vagy magyar nyelven is publikálnak. Román MTA-tagok Ez azt is jelenti, hogy például Nagyváradról is van román köztestületi tagja is az MTA-nak, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) egyik történészprofesszora, s nem ő az egyetlen. A lényeg az, hogy román nemzetiségű MTA köztestületi tagok is vannak, olyanok, akik tudnak magyarul vagy magyar kutatással is foglalkoznak. A hatszáz romániai köztestületi tagból épült tehát fel a KAB három évvel ezelőtt. Az alapításhoz nagymértékben hozzájárult, hogy Románia 2007. január 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. Az uniós keretben ez természetesen történhetett meg, és hát azért ebben az is benne volt, hogy a Román Tudományos Akadémia partnere az MTA-nak, és ebből kifolyólag nekünk is partnerünk lett. A Román Akadémiának egyébként szintén filiáléja van Kolozsváron, a területi bizottsága nagyon jól együttműködik velünk. – Hogyan működik a KAB? – Az MTA területi bizottságainak a működése a szaktestületekben zajlik. A KAB keretében huszonegy szakbizottság alakult meg eddig, ugyanis előfordulhat, hogy lesznek még olyan tudományterületek, melyek majd szakbizottságokba szerveződnek. Valamennyi szakbizottság ott alakult meg, ahol a legtöbben vannak az adott szakterületről. Nyilván ebből az is következik, hogy a szakbizottságok többségének központja Kolozsváron található, de van három Marosvásárhelyen és kettő Csíkszeredában is, valamint regionális munkatestület működik Temesváron és Bukarestben is. Ennek az a lényege, hogy ezek a bizottságok, illetve maga a KAB is akadémiai testületként nagyon szoros kapcsolatban áll az MTA-val. Ugyanakkor a kolozsvári területi bizottság szaktestületeiben ugyanaz a személy két-három grémiumnak is a tagja lehet. Nincs ebben semmifajta korlátozás. Ha jól tudom például dr. Benedek József professzor is két vagy három szakbizottságnak a tagja, többek közt ő az elnöke a Regionális Kutatások Szakbizottságának. Ugyanúgy, ahogy én is az Erdélyi Múzeum Egyesület egyik alelnöke és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének az elnöke is vagyok. A KAB tagság tehát nem zár ki egyéb ilyen funkciókat, a feltétel csupán annyi, hogy- amint az imént már említettem- aki ebben részt vesz, tudományos fokozattal kell rendelkezzen. A magot az akadémikusok szűkebb csoportja adja, úgyhogy nem egyesület, hanem akadémiai testület jellege van a KAB-nak. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2010. május 13.Két háromszéki tudós a Magyar Tudományos AkadémiánSzáznyolcvanadik közgyűlésén huszonkét külső tagot választott a Magyar Tudományos Akadémia, köztük két háromszéki származásút is. A baróti születésű Benedek József, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Földrajztudományi Karának dékánhelyettese a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályban nyert külső tagságot. Szűkebb kutatási területe a regionális tudomány, mely szakágazatnak erdélyi vezető egyénisége, megalapozója és fejlesztője. Pozsony Ferenc Zabolán született, jelenleg a BBTE Magyar Néprajzi és Antropológiai Tanszékének tanára, a filológiai tudományok doktora, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának külső tagja. Szűkebb szakterülete a folklór, a szokáskutatás, a társadalomnéprajz és Erdély népeinek interetnikus viszonyai. A folklorista-antropológus tudós a hazai magyar néprajz egyik vezető szakembere, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Erdélyből még külső tagságot nyert Kovács András kolozsvári történész-művészettörténész, Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltárkutató, Csibi Vencel-József, a kolozsvári Műszaki Egyetem professzora. Erdély.ma 2010. augusztus 9.Honvédeink áldozatára emlékeztekFolyamatosan fogy a valaha magyar hazájukért vérüket ontó honvédeink száma: a Baróton tíz esztendővel ezelőtt először megszervezett bajtársi találkozón még háromszáznál többen vettek részt, mára már alig tizedük emlékezhet a régmúlt időkre. Mégsem kong az eseménynek otthont adó református templom, hiszen itt vannak a hadfik özvegyei, az édesapák és nagyapák emlékeit ápoló gyermekek és unokák, s mindazok, akik fontosnak tartották, hogy hőseink áldozatvállalása előtt őszintén fejet hajtsanak — mondotta Krizbai Imre, a találkozót tizenharmadik alkalommal megszervező református lelkipásztor. Dénes Csaba, a sepsiszentgyörgyi református egyházmegye esperese Nábot történetével példázta az őseinktől örökölt rög jelentőségét. Mint mondotta, bár ma is szép számban akadnak, akik készek atyáik örökségét elcserélni, áruba bocsátani, idegen nyelvet és kultúrát magukra ölteni, népünk igazi hagyatéka mégsem veszhet el, többen vannak, akik áldozatot vállalva készek a cselekvésre. Barót polgármestere, Nagy István a honvédek több nemzedék számára is követendő példamutatását emelte ki. Mint mondta, a templomot a székely helytállás templomának kellene elnevezni, amiért az eseménynek évről évre otthont biztosít, a néhai leventéknek lelki támaszt nyújt. Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy gyakori látogatásai nyomán előbb lélekben, majd marosvásárhelyi irodájának megnyitásával ténylegesen is székelynek érzi magát. Úgy fogalmazott, az első bajtársi találkozó óta eltelt időszakban jelentősen változott a nemzeti kérdések megítélése: míg akkor még csak csendben emlékezhettek a nemzetet Trianonban ért tragédiáról, napjainkban már országosan hívják fel Európa figyelmét, hogy nem felejtünk. A Jobbik alelnöke és parlamenti képviselője, Novák Előd az állampolgársági törvény jelentőségét emelte ki, s nevezte azt az együvé tartozás erősítőjének. Miklós Árpád exképviselő a magyar hadsereg baróti, Benedek József volt honvéd a nagybaconi bevonulására emlékezett, Nagy B. Imre, a földvári fogolytábor 85 éves túlélője és v. Balogh Antal az átéltekről szólt. Erdővidék Múzeumában v. Benkő József történész második világháborús történetét fényképeken, használati tárgyakon, egyenruhákon és hatástalanított fegyvereken keresztül bemutató gyűjteményéből nyílt kiállítás. A fiatal történész elmondta, a kiállítás anyagát azért tartotta fontosnak összegyűjteni, mert meggyőződése, hogy a borzalmakat át nem élő nemzedékek sokat tanulhatnak, s elkerülhetik a történelem megismétlődését. A találkozón fellépett a baróti református egyház Zathureczky Gyula Kórusa, az Új Magyar Gárda tagjaiból álló Gróf Tisza István Dalkör, Fitori Miklós és Máthé Boglárka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2010. december 21.Kiválóságdíjakat adtak átA Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékén működő néprajz szakot, valamint az annak háttérintézményeként szolgáló Kriza János Néprajzi Társaságot (KJNT) is kitüntették tegnap délben, az egyetem vezetősége által 2009-ben meghirdetett kiválósági verseny díjkiosztóján. – Négyszáznál is több azoknak az alap- és mesterképzős szakoknak a száma, amelyek jelen pillanatban az egyetemen működnek, ezek közül 24-et díjaztak, egyikük a néprajz szak. A benyújtott iratcsomó tartalmazta egykori diákjainknak az elmúlt öt évben elért eredményeit – a végzetteknek a szakmában való jelenléte, publikációk száma stb. – magyarázta lapunknak Keszeg Vilmos egyetemi tanár. Kiderült: a diákoknak 211 publikációjuk (tanulmányok, kötetek) jelent meg az elmúlt öt évben. – Az eredményeinkkel eddig is tisztában voltunk, most azzal szembesülhettünk, hogy egy ilyen nehéz megmérettetés során is elismerik a munkánkat – tette hozzá Keszeg. A néprajz szak mellett magyar vonalon elismerésben részesült többek között a pénzügy (élén Juhász Jácint Attilával), a római katolikus teológia (Holló László) és a református teológia (Molnár János) szak. Kiválóságdíjjal ismerték el a Kriza János Néprajzi Társaság tevékenységét is, az egyéni kategóriában pedig Keszeg Vilmos mellett többek között Kassay Gábort (matematika), Benedek Józsefet (földrajz), Gyémánt Lászlót (európai tanulmányok) és Magyari Tivadart (szociológia) tüntették ki. A díjazottak az elismerésekről oklevelet vehettek át. F. ZS. Szabadság (Kolozsvár) 2011. március 14.Falvaink – Szörcse, Kovászna megyeA település Kézdivásárhelytől 16 km-re délnyugatra a Feketeügy bal partján fekszik. Közigazgatásilag Zabolához tartozik. A falu valószínűleg már Szent István korában létezett. 1567-ben Zeoche néven említik. Régi református fatemploma 1634-ben már állott, ezt 1833-ban lebontották, helyére építették 1840-ben a mai református templomot. De itt található a Hadnagy kúria, amely jobb időket is megélt hajdanán. Ebben a műsorban Daróczi Attila református lelkész, Daróczi Enikő óvónő, Demeter Bogyó Irma nyugalmazott óvónő, Molnár Magdolna, Harai Sarolta, Harai Gyula gazdálkodó, Kovács Attila fiatal gazdálkodó, Kovács Sándor malomtulajdonos, Benedek András (99) és felesége Matild (88) valamint Benedek József vállalkozó vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról. Marosvásárhelyi Rádió Erdély.ma lapozás: 1-30 | 31-48
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
